Pungitius pungitius
A kép nem elérhetőKereskedelmi megnevezések
| Ország | Kereskedelmi megnevezések | Helyileg vagy regionálisan elfogadott vagy engedélyezett nevek |
|---|---|---|
|
Litvánia
|
|
– |
-
Fő termelési módszerek
-
Halászott
Fő halászeszközök
Forrás: Froese, R. and D. Pauly. Editors. FishBase. Pungitius pungitius (Linnaeus, 1758)
-
-
Élőhelye
-
Sós víz
-
Édesvíz
-
Édesvízzel kevert tengervíz
Fő FAO Halászati területek
-
List item: Jeges-tenger
Terület 18 - Jeges-tenger
-
List item: Amerika, Észak - Belvizek
Terület 2 - Amerika, Észak - Belvizek
-
List item: Az Atlanti-óceán északnyugati része
Terület 21 - Az Atlanti-óceán északnyugati része
-
List item: Atlanti-óceán északkeleti része
Terület 27 - Atlanti-óceán északkeleti része
-
List item: Ázsia - Belvizek
Terület 4 - Ázsia - Belvizek
-
List item: Európa - Belvizek
Terület 5 - Európa - Belvizek
-
List item: Csendes-óceá északnyugati része
Terület 61 - Csendes-óceá északnyugati része
-
List item: Csendes-óceá északkeleti része
Terület 67 - Csendes-óceá északkeleti része
Forrás: Froese, R. and D. Pauly. Editors. FishBase. Pungitius pungitius (Linnaeus, 1758)
Eloszlási térképek
Forrás: Aquamaps - Computer Generated Native Distribution Map for Pungitius pungitius
-
-
Tudományos névPungitius pungitiusMegalkotó(Linnaeus, 1758)TaxonFajFAO kódGPTAlaktani leírás
angolDistinguished uniquely from congeners in Europe by having scutes on side of caudal peduncle, forming a keel. Differs further from other members of the genus in Europe by the combination of the following characters: flank lacking scutes; dorsal fin with 7-11 spines; and caudal peduncle wider than deep (Ref. 59043). Distinguished by the presence of 7 to 12 free spines in front of the dorsal fin and a long caudal keel that usually reaches beneath the dorsal fin (Ref. 27547). Dorsal spines separated from one another, each with a rudimentary membrane on its posterior side; anal spine stout and curved; posterior edge of pectorals rounded; pelvic ray pressed close to the spine; caudal fin usually truncate, varying from slightly indented to slightly rounded (Ref. 27547). Pale green, grey, or olive above, strongly pigmented with irregularly arranged dark bars or blotches; silvery below (Ref. 1998). Fins colorless (Ref. 27547). Breeding colors may be variable, depending on sex, population and stage of breeding cycle but color of females always less intense than those of males (Ref. 27547). Aggressive females become dark on the back and paler below, then sometimes become paler with more conspicuous saddle marks as actual breeding approaches (Ref. 30380). Aggressive males become totally black except for the colorless fins and the membranes on the pelvic spines, which are white. At breeding, the males become paler on the back and more intensely black on the belly, especially under the chin (Ref. 28993, 30380). Breeding males on the east coast of North America have been reported as reddish under the head and greenish on the belly (Ref. 27547). Caudal fin with 12 rays (Ref. 2196).
Fordítás megtekintéseAngol nyelvről fordította a BING A jelen fordítás csupán tájékoztató jellegű. A forrásnyelvi szöveg korlátozott minőségének következtében a morfológiai leírások kizárólag angol nyelven, a rendszer bétaverziójában érhetők el. Többnyelvű tájékoztatás a későbbi kiadásokban áll majd rendelkezésre.
magyarKülönböztetni egyedileg rokonvegyületek Európában azáltal, hogy a csontos páncélzat csigolyából, egy gerincét képező kocsány oldalán. Különbözik más Európában nemzetség tagjai tovább a kombinációja a következő karaktereket: lágyék hiányzik a csontos páncélzat; a hátúszó 7-11 tüskék; és caudalis kocsány szélesebb körű, mint mély (Ref.: 59043). 7-12 szabad tüskék a hátúszó és hosszú caudalis keel, hogy általában eléri a alatt a hátúszó (Ref. 27547) jelenléte különbözteti meg. Háttüskéinek egymástól, mindegyik egy kezdetleges membrán, a hátsó oldalán; testhossznak vaskos és ívelt; lekerekített hátsó széle mellkasi; kismedencei ray préselt, közel a gerinc; farokúszót általában megcsonkít, változó kissé beljebb, enyhén lekerekített (Ref.: 27547). Halvány zöld, szürke vagy olíva fenti, erősen pigmentált szabálytalan rendezett sötét sávok vagy foltok; Ezüstös alatt (Ref.: 1998). Uszonyok színtelen (Ref.: 27547). Tenyésztés színeket lehet változó, attól függően, hogy a szex, a népesség és a tenyésztés szakaszában de szín a nőstények mindig kevésbé intenzív, mint a férfiak (Ref.: 27547). Agresszív nők válhat sötét vissza és sápadtabb alább, majd néha sápadtabb, inkább szembetűnő nyereg jelek lesz mint tényleges tenyésztési módszerek (Ref.: 30380). Agresszív férfiak válik teljesen fekete, kivéve a színtelen uszonyok és a membránok a a kismedencei tüskék, melyek fehér. A tenyésztés, a hímek válik halványabb, a háton és intenzívebben fekete, a has, különösen az állán (Ref.: 28993, 30380). Észak-Amerika keleti partján a tenyésztési férfi, vöröses, a fej és a zöldes számoltak be a hasa (Ref.: 27547). A farokúszót 12 sugarak (Ref. 2196).
Rendszertani besorolás- OsztályActinopterygii
- RendGasterosteiformes
- CsaládGasterosteidae
- NemPungitius
- FajPungitius pungitius
- NemPungitius
- CsaládGasterosteidae
- RendGasterosteiformes
Szinonimák- Gasterosteus occidentalis Cuvier, 1829
- Pygosteus pungitius trachura Bertin, 1925
- Gasteracanthus pungitius (Linnaeus, 1758)
- Pygosteus pungitius carinata Bertin, 1925
- Pygosteus pungitius semiarmata Bertin, 1925
- Gasterosteus nebulosus Agassiz, 1850
- Gasterosteus mainensis Storer, 1837
- Pygosteus pungitius brachypoda (Bean, 1879)
- Gasterosteus concinnus Richardson, 1836
- Gasterosteus dekayi Agassiz, 1850
- Pungitius pungitius pungitius (Linnaeus, 1758)
- Gasterosteus globiceps Sauvage, 1874
- Gasterosteus blanchardi Sauvage, 1874
- Gasterosteus pungitius Linnaeus, 1758
- Pygosteus pungitius (Linnaeus, 1758)
- Gasterosteus pungitius brachypoda Bean, 1879
Forrás: Froese, R. and D. Pauly. Editors. FishBase. Pungitius pungitius (Linnaeus, 1758)
- OsztályActinopterygii
Oldal megosztása